Louis egész reggel titkolózott, hogy mit fogunk csinálni és, hogy hol.
De azért legbelül mindenki tudta mi lesz a program, hisz Louisról van szó.
Ezért sem lepődtünk meg nagyon, amikor a kisbusszal leparkolt egy nyilvános
focipálya mellett.
- Pedig már azt hittem vízilabdázni viszel minket… - tetetett
csalódottságot Harry.
- Hiányzik egy vödör víz Hazz? – kérdeztem – Tudod, hogy bármikor
szívesen nyakon öntelek…
- Nem kösz – nevetett.
- Na kiszállás puhányok! – utasított minket Louis – Amúgy is Cat is tudta
előre, hogy mit tervezek, szóval nem meglepő… - utalta a szerelésemre. Farmer
sortot vettem egy fekete ujjatlannal és a szürke nike cipőhöz egy pink
térdzoknit vettem, mint a focisták, – persze ők nem pinket - aminek a tetején 4
fehér sor futott. És egy sárga kardigánt vettem hozzá, amit a játékhoz
levettem.
- Ennyi – nevettem el magam. Louis kivett egy sporttáskát a csomagtartóból és
felterelt minket a pályára.
- De ugye bemelegítünk? – kérdezte Danielle.
- Még szép! Úgy ahogy a srácokkal szoktunk. – válaszolt Louis.
- Mármint a focicsapattal ugye? – kérdezte biztonságból Sophie.
- Hát a skálázás a húzódások ellen nem túl hasznos… – válaszolt Liam
nevetve Louis helyett.
- Alig várom! – mondta Nicole vigyorogva. Valaminek nagyon örült.
- És utána meccsezünk? – kérdezte Niall.
- Ez pont a csajoknak való program Louis gratulálok – nevetett Zayn.
- Fogd be Zayn! – reagált Louis majd vidáman hozzákezdett – Mindenki
sorakozzon az alapvonalra és kocogás a tizenhatosig és vissza!
- Pedig azt hittem, ha elhagyom a gimit többet nem kell futkorásznom a pályán –
nevetett Sophie.
- Melyik a tizenhatos? – kérdezte Eleanor hatalmas vigyorral. Louis
barátnőjeként pedig fix, hogy tudja melyik az.
- Most összetörted a szívem… - törölt le Louis egy képzeletbeli
könnycseppet az arcáról. Eleanor megcsókolta, majd utánuk jött az alapvonalhoz.
A bemelegítés kocogással kezdődött, majd térdemelés, sarokemelés, fokozó futás
és végül a nyújtás. Nagyon örültem egy kis mozgásnak és a többi lányon sem
vettem észre annak a jelét, hogy ne élveznék. Ez után Louis elővette a labdát
és párokban kétszer végig kellett passzolgatni az egész pályán, majd a kapura
lövést gyakoroltuk. Amikor végeztünk Louis adott mindenkinek egy üveg vizet, a
táskájából.
- Na, majdnem így néz ki meccs előtt egy bemelegítés és akkor most jöjjön a
játék. Nicole, Cat, Sophie és Liam velem vannak. – osztotta fel a csapatot
Louis igazságosan a fiú lány arányokat nézve és, hogy ő profi focista.
- De én Sophieval és Cattel szeretnék lenni – nyafogott Harry.
- Pont ez a lényeg, hogy úgymond a szeretteink ellen legyünk. Na
kezdjük! – dirigált Louis.
- De Mackó te nem játszhatsz teljes bedobással! – figyelmeztette a
barátnője.
- Igenis! – válaszolt azonnal, amin elnevettük magunkat. Elkezdtünk
játszani és Louis jó pár alkalommal kapott a fejéhez, mi csajok viszont nagyon
jól szórakoztunk és rengeteget röhögtünk. Nicole meg tök jól játszott. Nálunk
Louis volt a kapus a másik csapatnak pedig Zayn. Az egyik támadásnál Louis
lepasszolta Nicolenak a labdát, aki végigvezette, majd berúgta a kapuba. A
labda, mint egy tűzgolyó úgy suhant el Zayn mellett, aki éppen hogy kitért
előle. Mindenki kikerekedett szemmel próbálta felfogni, hogy mi történt.
- Jaj bocsi! – törte meg a csendet Nicole – Nem akarta ilyen erőset! Kicsit
elszaladt velem a ló…
- Nicole ez gyönyörű volt! – ujjongott Louis.
- Nem is mondtad, hogy tudsz focizni. - mosolygott Danielle.
- Hát sport ösztöndíjjal jutottam be az egyetemre – vont vállat Nicole.
- Ez jól kimaradt… - nevetett Eleanor – És hova fogsz menni?
- A Metropolitanre Üzleti és jogi karra – válaszolt Nicole.
- U ha nekem is összejönnek a dolgok, akkor csak 15 percre leszel tőlem
– mosolyogtam rá.
- Mindenesetre gratulálunk! – jegyezte meg Sophie.
- Köszönöm! – nevetett Nicole.
- Haver! – tette Niall vállára a kezét Zayn – Te barátnőd, te sérülj le a
rúgásaitól… Kapus csereeee! – kiáltotta.
- Mi van Zayn félsz egy lánytól? – kérdezte Niall.
- Nem te álltál a kapuban haver… - kapta a választ Niall Zayntől.
- Még messziről is durván nézett ki – nevetett Liam – És még te mondtad
Zayn, hogy ez nem jó program a csajoknak…
- Na jól van folytassuk! – sürgetett minket Louis. Attól függetlenül,
hogy a srácok és Nicole pörgősebben is bírtak volna focizni ránk való tekintettel
nem vitték túlzásba. Bár meglepően nem voltunk annyira két ballábasak. A nap
egyre jobban tűzött és egyre jobban fáradtunk. Én már a pólómat is
felhajtottam, hogy futás közben a levegő hűtse a derekamat. Louis épp kivédett
egy rúgást és lepasszolta Nicolenak a labdát. Én a félpályánál kezdtem hátrálni,
hogy Nicole passzolhasson, de neki mentem valakinek és még meg is tapostam a
lábát.
- Hop-hop vigyázz – fogta meg a derekam Zayn, akinek felismertem a
hangját. Ahogy hozzámért úgy éreztem mintha 200 fokkal nőtt volna a
hőmérséklet.
- Bocsánat! – fordultam meg.
- Nem gáz. – mosolyogott el. Majd hallottam, hogy Nicole kiabál.
Azonnal megfordultam ő meg lepasszolta nekem a labdát én meg egy kicsit
vezettem a pályán majd tovább passzoltam Sophienak. Délben kipurcantunk és
feladtuk a dolgot. Louis visszavitt minket a szállodához, ahol első dolgunk
volt zuhanyzás után, megebédelni. Majd kitaláltuk, hogy igénybe vesszük a
szálloda wellness részlegét. Konkrétan a medencét. Felkaptuk a bikininket Sophieval
és törülközőbe csavarva lementünk a nappaliba, ahol gyülekeztünk. Ahogy
kiléptünk a kertbe fel kellett vennem a napszemüvegem, hogy ne folyjon ki a
szemem. Kerestünk egy olyan helyet ahol volt több napágy egymás mellett, de így
is csak négyet találtunk egymás mellett plusz Liam hozott még egyet valahonnan.
Mi csajok lepakoltuk a cuccainkat az ágyakra, hisz a srácok egy szál gatyában
jöttek és egy törülközővel. Jól nevelt gyerekekként bekentük magunkat
naptejjel, ami miatt egy tíz percet még kellett várni míg bemehetünk a vízbe,
hogy ne vesszen kárba a „munkánk”. A csajokkal lefeküdtünk az ágyakra a srácok
meg odaültek a lábunkhoz. Már majdnem elaludtam a napon mikor Zayn
megszólított.
- Cat vedd le a szemüveged légyszi. – tette a combomra a kezét, ahogy
felém fordult a napágy szélén ülve.
- Minek? – kérdztem.
- Csak. Légyszíves. – mosolygott.
- Hahh… - pufogtam – tessék… - vettem le a napszemüvegem és magam mellé
helyeztem – Kész. Most már visszavehetem?
- Nem! – mondta, majd Harryre nézett, aki bólintott neki. Baj van! Egy pillanat múlva Zayn az
ölébe kapott és reflexszerűen a nyaka köré fontam a kezem, de ahogy
megindultunk a medence felé megijedtem. Sophie és Eleanor sikolya pedig még
jobban megerősített a fiúk szándékában.
- Ne ne neeee Zayn kérleeek… - szorítottam jobban a nyakát.
- Nem lesz semmi gond! – nyugtatott – Jó lesz meglátod.
- Nem az első szexre próbálsz rávenni, hanem be akarsz dobni a vízbe,
szóval ne gyere nekem ezzel… - akadtam ki, mire elnevette magát. A medence
szélén megállt és éreztem, hogy minden vendég minket néz.
- Ha kell fogd be az orrod. Figyelj! 3… 2… - és az egyet nem is mondta
csak eldobott és hallottam a többiek sikolyát és már csobbantam is. Ahogy
felértem gyilkosan meredtem Zaynre és a csajokkal elkezdtünk kúszni, hogy
berángassuk őket, de ahogy elértük a medence szélét rugaszkodtak és átugrottak
felettünk. Hatalmasat csobbantak, majd oda úsztak hozzánk. Minden lány máshogy
oldotta meg a dolgot. Danielle és Nicole nevetett az egészen Eleanor durcizott
és nem adott puszit Louisnak, mi meg Sophieval összenéztünk, majd 3-ra lenyomtuk
Harryt és Zaynt a víz alá.
- Hey de hát mi is ugrottunk – kezdte Harry, amint felért a víz alól.
- Igen ti ugrottatok, minket dobtatok… Nagy a különbség édesem… -
oktatta ki Sophie.
- De azért buli volt igaz? – kérdezte Louis mindenkitől, de igazából csak Eleanor
kiengesztelése kötötte le, amit hamar elért, hisz El nem volt igazából mérges.
- Kakasviadalozzunk! – kiáltotta Niall.
- Én benne vagyok! – mondta Nicole és egy perc múlva már Niall nyakában
ült.
- Na ki mer kiállni a focista és haspók felállás ellen? – kérdezte
Liam.
- Cat van kedved játszani? – kérdezte Zayn, akinek a keze a a derekam
és a fenekem határán volt.
- Kezed… - suttogtam és mikor láttam, hogy nem érti lelöktem a kezét.
Nem kell, hogy Sophie meglássa, mert többet képzelne bele, mint ami.
- Jah bocsi – nevetett – nos?
- Oké – bólintottam. Terpeszbe álltam Zayn megfogta a combomat, majd
lemerült a víz alá és felemelt.
- Azt hiszem az álomszuszékok készen állnak – válaszolt Danielle még
Liam kérdésére, amit elnevettem magam.
- A nyertes ellen mi megyünk! – jelentette ki Louis.
- Az felejtős! – rázta a fejét Eleanor.
- Sophie te szeretnél játszani? – kérdezte Harry a barátnőétől.
- Őszintén én is inkább csak szurkolok… - mosolyodott el a lány.
- Akkor Én vagyok Harryvel stip-stop a győztes ellen! – csapott le Harryre
Louis, majd összepacsiztak. Liam volt a bíró és ő indította a viadalt. Első
körben hosszú viaskodás után egyszerre estünk bele a vízbe Nicoleal. Én viszont
annyi vizet nyeltem, hogy átadtam a helyünket Harryéknek, hogy ők küzdjenek meg
Niallékkal.
- Megvagy? – kérdezte Zayn, amikor kiúsztam a medence széléhez.
- Persze, csak még az orrom is tele van klórral – fújtam egyet.
- Az kellemetlen. – támaszkodott meg mellettem.
- Nekem mondod? – kérdeztem és az arcomat a nap felé fordítottam. Kicsit később
valaki telibe fröcskölt vízzel. – Mi a..? – töröltem meg az arcom, majd
kinyitottam a szemem, hogy megkeressem a felelőst. Csak Nicolet láttam Niall
nyakában nevetni illetve Louist és Harryt, akik furán bámultak egymásra.
- Éééééés a nyertes Niall és Nicoleee – hirdetett nyertest Liam szolidan, hogy
ne ébressze fel a medencénél pihenőket.
- Harry nem hiszem el, hogy egy lány ellen vesztettetek – nevetett
Sophie. Nekem meg világossá vált, hogy akkor az ő csobbanásuk által lettem
lefröcskölve.
- De hát bedobta a „csaj vagyok vigyázz rám” kártyát… - mondta Harry.
- És amúgy is engem meg Niall rugdosott… - szólt bele Louis.
- Törődjetek bele! Mi vagyunk a legjobbak! – vágta hozzájuk Niall.
- Én viszont le szeretnék szállni. – kérte Nicole és Niall már el is
merült a vízben, hogy Nicole leszállhasson a nyakából.
- Ne szontyolodjatok el majd legközelebb nyertek – bíztatta őket
Eleanor.
- Vagy nem. – mondta Danielle, amin elnevettük magunkat. Majd egy kis
idő után kimásztam a medencéből és elnyúltam a napágyon. Bedugtam a fülembe a
fülhallgatóm és zenét hallgatva napoztam. El is aludtam közben és arra
ébredtem, hogy valaki a kezemet simogatja.
- Caaat – hallottam egy lágy kedves hangot, majd nagy nehezen
kinyitottam a szemem és megláttam Sophiet. – Bocsika, de már fél órája fekszel
így le fogsz égni…
- Hmm – nyöszörögtem – Köszi!
- Nincs mit! – mosolygott rám, majd elindult a medence felé. Én meg
megfordultam az ágyon és most a hátamat süttetve aludtam el. Szintén Sophie
ébresztett.
- Ha nem lennél már vörös rák lennék – nevettem.
- Pontosan – nevetett ő is – De most a másik ok, amiért felkeltettelek,
hogy mi elindulunk fel a szobába. Én például már teljesen szétáztam és már a
nap is kezd elmenni…
- Hát én még akkor csobbanok egyet, de ti menjetek…
- De tuti? – kérdezte.
- 1000%! Nagy lány vagyok, nem fulladok bele ne aggódj!
- Jól van – mosolyodott el – Akkor fent tali! – nyomott egy puszit az
arcomra és csatlakozott a többiekhez. Összepakoltam a cuccom és átsétáltam az
úszómedencéhez. Egy fejessel csobbantam a hűvös vízbe és elkezdtem úszni. Pár
hossz után kinyomtam magam a medencéből kicsavartam a hajamból a vizet és magam
köré tekertem a törülközőm.
- Nagyon szépen úszol! – dicsért meg valaki.
- Köszönöm! – pillantottam a hang irányába, de nem az állt ott, mint
akire számítottam. Egy ismeretlen srác szobrozott a pad másik végénél, amire a
cuccaimat raktam le. Barna haja csurom vizesen össze-vissza állt, kidolgozott
nap barnított testén vízcseppek csurogtak efelé. Kissé zavarba jöttem, ahogy a
barna szemekbe néztem – Öhmm ismerjük egymást? – kérdeztem.
- Nem hiszem. Csak figyeltem, ahogy úszol és nem hagyhattam, hogy úgy
menj el, hogy nem mondom meg ezt neked… - húzta mosolyra a száját és
kivillantak a fehér fogsorai.
- Szóval figyeltél… Na mindegy köszönöm a dicséretet, de mennem kell.
Várnak a barátaim… - mutattam az épület felé.
- Várj én is megyek! Mehetünk együtt! – kapta fel a törülközőjét és a
vállára dobta.
- Ahham – dünnyögtem az orrom alá és elmosolyodtam. Megindultam a
szálloda felé egyenesen a lifthez. – Minden lányt így cserkészel be, hogy megdicséred
milyen szépen úszik? – kérdeztem.
- Nem, csak aki meg is érdemli. – kacsintott – Hányadikon laksz? –
kérdezte, ahogy beléptünk a liftbe.
- A 12.-en.
- Remek én a 13.-on, akkor együtt utazunk. – nyomta meg a két gombot a
liftben, majd bezárult az ajtó és elindultunk felfelé.
- És mi járatban New Yorkban?
- Nyaralás haverokkal.
- Az jó én a szüleimmel jöttem. Valami céges parti lesz, és olyankor
szeretnek mutogatni, mint egy szem kisfiukat…
- Az szívás. Az én szüleim már rég letettek az ilyesmiről… - mondtam
majd csilingelt a lift – Hát meg is érkeztem. Örültem a szerencsének! –
mosolyodtam el, majd kiszálltam.
- Én még jobban! – mondta a srác, majd bementem a lakosztályunkba. Felmentem
a szobánkba és hallottam a fürdőben a víz csobogását, tehát Sophie zuhanyozik.
Ledobtam a cuccomat és visszamentem a konyhába egy almáért. Kimentem a teraszra
és ott ettem meg az almámat és néztem, ahogy a nap lebukik New York
horizontján. Gyönyörű látvány volt. Mikor vissza értem a szobámba Sophie már
épp otthoni ruhába öltözött.
- Szia! Látom nem fulladtál bele a vízbe – mosolygott.
- Nem hát! Sőt nagyon szépen úszok! – válaszoltam.
- Mi?
- Semmi! Lezuhanyozok… - mutattam a fürdőre – Este megyünk valahova?
- Nem vacsi és filmezés van programon. Holnap meg reggel indulunk
Miamiba.
- Okés! Köszi!
Az este pontosan úgy alakult, ahogy Sohie felvázolta. Vacsora után a
nappaliban elhelyezkedtünk és filmeket néztünk. Egyet a fiuk egyet mi
választottunk és volt, ami mindenkinek tetszett. Bár az utolsó film végére már
a fél csapat aludt. Én Zayn ölébe hajtottam a fejemet, aki a szőnyegen ült az
egyik kanapénak támaszkodva és küzdöttem, hogy ne ragadjon le a szemem, de nem
ment túl jól. Mikor felébredtem, Zayn mellkasán feküdtem a nappali szőnyegén és
a többiek is szana-szét fetrengtek a nappaliban, kivéve Louist és Eleanort. Ők
biztos felmentek a szobájukba. Zayn keze a derekamon pihent, amint óvatosan
megpróbáltam leszedni, hogy ne ébresszem fel. Felültem és megnéztem a
telefonomon, mennyi az idő. Reggel kilenc óra volt, tehát már nem fogok vissza
aludni az biztos. Feltápászkodtam és kinyújtóztam és grimasszal az arcomon
vettem tudomásul mekkorákat roppant a hátam. Ekkor vettem észre, hogy Sophie
sincs itt. Felmentem halkan a szobánkba és ő az ágyon ülve olvasgatott valami
magazint.
- Jó reggelt! – köszöntem mosolyogva.
- Szia! – szakította el a tekintetét az újságtól.
- Sejthettem volna, hogy te vagy az egyetlen, aki ébren van… -
nevettem.
- Hát jah, már össze is csomagoltam és útra készen állok!
- Akkor ideje, hogy behozzam a lemaradást. Apropó, hogy öltözzek?
- Olyan lakó busszal vagy hogy hívjákkal megyünk szóval szerintem kényelmesbe…
- Hmm rendben. Akkor egyszerűen sort ujjatlan. – kezdtem turkálni a
bőröndömben. Miután rendbe szedtem magam a fürdőben és fel is öltöztem lementünk,
hogy együnk valamit. Én ugyanis majd éhen haltam. Mikor lementünk már csak Zayn
aludt a szőnyegen és Harry a kanapén. Csöndben áthaladtunk a nappalin egyenesen
a konyháig. Csináltunk magunknak szendvicset és a pulthoz ülve ettük meg őket,
közben pedig beszélgettünk. Lassan a többiek is megérkeztek és csatlakoztak
hozzánk. Végül Harry és Zayn is betámolygott kócos fejjel. Majd Liam kiadta az
utasításokat, hogy mindenki pakoljon össze és 11kor az előszobába vigyük le az összes
cuccunkat. Nos ez úgy nézett ki, hogy míg mi az ágyunkon ültünk nyitott ajtónál
a többi szobából hallgattuk a párbeszédeket.
- Louis te tetted el a kék felsőmet? – kérdezte Eleanor.
- Nem tudom, nézd meg a bőröndömben… - ment a válasz Louistól.
- Kinél van a cipőm? – kiáltott Harry.
- Te szerencsétlen egyedül vagy egy szobában! Hogy hagyhattad el a
cipőd? – kiabált át neki Zayn a másik szobából.
- Meg van a szendvicsem! – röhögött Niall.
- Fuuuj Niall dobd ki! – visított Nicole.
- Liam van még hely a bőröndödben? – kérdezte Danielle.
- Neked van! Mit rakjak el? – válaszolt Liam. Sophieval fetrengtünk a röhögéstől,
majd Harry jelent meg az ajtóban.
- Mit röhögtök?! Pakoljatok! Mi a…? – nézett körbe a szobában.
- Ezzel kicsit elkéstél Hazz – válaszoltam.
- Beszarok… Akkor inkább segítsetek megkeresni a cipőmet…
- Melyiket? – kérdezte elfojtott nevetéssel Sophie.
- A barnát – vakarta meg a fejét Harry.
- Szívem… A lábadon van… - mondta higgadtan Sophie, de belőlem kitört újra
a hangos nevetés.
- A szentségit tényleg! Kösz édesem! – csókolta meg Sophiet, majd visszament a
szobájába.
11re mindenkinek sikerült elpakolnia és lecuccolni az előszobába. Liam
vezetésével pedig elhagytuk a szobánkat. Én persze a gitáromat és a
hátizsákomat is cipeltem magammal. A hallban Liam beszélt valamit a portással,
majd elhagytuk a szállodát is. A szálloda előtti lépcsők aljánál állt a busz
amire felszálltunk és megvártuk míg a csomagjainkat is utánunk hozzák. A busz
kétszintes volt, alul a konyha és a háló részleget találtuk, fent pedig egy
nappali szerűség volt. Felmásztunk a lépcsőn a nappaliba és kényelmesen
elhelyezkedtünk az egész szintet körbefutó kanapén. Niall azonnal bekapcsolta a
tv-t, ami a busz hátuljában volt elhelyezve. Mi Sophieval inkább a busz elejébe
ültünk, hogy kilássunk az ablakon majd útközben.
- Csomagok elpakolva! – jött fel Liam utolsóként és megindult a busz.
- IRÁNY MIAMI!!! – kiáltotta Louis.
