25. rész

- Az a mi titkunk - kacsintottam Zaynre mosolyogva.

- Cat, gyertek már! - kiáltott Sophie utánunk.

- Bocsi! – fordultam meg és a limuzin felé indultam, amiből az imént kiáltott ki a barátnőm. Beszálltunk az autóba, a sofőr becsukta utánunk az ajtót, majd a kocsit megkerülve beszállt és elindultunk. Alig tettünk meg pár métert, amikor az első pezsgő dugója kirepült a tetőablakon.

- És góóóóóóóóóóóóóóól – kiáltott Louis, az akció végrehajtója – Hááááááá háááááá – próbálta imitálni a közönség zúgását, mi meg jót nevettünk. Szép sorban töltött mindenkinek egy keveset és már el is fogyott az első üveg pezsgő. Sophie megkocogtatta a pezsgőspoharát, mire felé fordultunk. A szokásos óriás mosoly ült az arcán és egyenesen rám nézett.

- Nagyon remélem, hogy nem buktunk meg a vizsgákon és megérte a munkát! – nyújtotta a poharát.

- Oh azt én is! – nevettem és koccintottam vele.

- Amiben közreműködtünk tuti max pont… - mondta Hazz.

- Te egoista… – röhögtem.

- Van mire… - folytatta Hazz.

- Khm… - krákogott Niall mire mind felnevettünk.

24. rész

*Zayn szemszöge*

Cat eltűnt a tömegben mi pedig visszamentünk az asztalunkhoz. Egy pillanat múlva Harry elvonult telefonálni, és amikor visszaért kérte, hogy menjünk el vele beszélni. Mi lehet az ami a csajokra nem tartozik? Remélem nincs gond. Bementünk egy tanterembe s vártuk, hogy Harry hozzá kezdjen a mondandójához.

-Öhm… Srácok. Arról lenne szó, hogy szeretném, ha Catty és Sophie velünk jöhetne a hétvégén a turnénkra több okból is, de most nem az a lényeg, hanem hogy Richard csak úgy tudná megoldani, hogy lakosztályt kér a külön szobák helyett és ott lennénk együtt elszállásolva mind a tízen. És, hogy titeket zavarna ez a dolog vagy…

- Ugyan Harry no para! Én maximálisan benne vagyok! – mondta Louis.

- Ja legalább esténként nem egy kétszemélyes szobában kell lazulnunk, hanem együtt lehetünk – érvelt Niall is.

- Aki meg vissza akar vonulni az bemegy a szobájába – szállt be Liam is.

- Zayn? – fordult felém Harry.

- Természetesen okés részemről is. Legalább míg ti romantikáztok nem kell egyedül lennem… - vontam vállat.

- Ez szuper! Akkor visszahívom Richardot és a csajok is benne lesznek nem? – nézett a többiekre.

- Ja persze! – legyintett Louis.

- Zsír! Csak őket azért nem hívtam, mert az már nagyon gyanús és Catty is elszublimált valahova… Nem akartam Sophiet egyedül hagyni. – magyarázkodott Harry.

- Minden rendben haver! – veregette hátba Niall Harryt.

- És mikor árulod el a lányoknak? – kérdeztem.

- Telefonálok utána megkeresem Cattyt és akkor – válaszolt.

- Akkor az asztalnál várunk. – mondta Liam és visszamentünk a lányokhoz.

Cat még mindig nem volt ott. Vajon hol lehet?

23. rész

Gyönyörű gesztenyebarna szemű lányról van szó. Hosszú barna haja eltakarta a vállát, ami kilátszott a rózsaszín ruhájából.

- Szia, már csak téged nem ismerlek – kezdte kedvesen a lány – Nicole Wilson! – nyújtotta a kezét.

- Catherin Davis! – mutatkoztam be – Örülök, hogy megismerhetlek!

- Szint úgy én is és köszönöm a meghívást a bálotokra!

- Ugyan semmiség! – legyintettem.

- Na és meséljetek, hogy találkoztatok? – kérdezte izgatottan Eleanor.

- Nyugi nyuszi, majd elmesélik – puszilta meg Louis.

- De semmit nem tudunk rólatok és már tűkön ülünk – mondta Danielle.

- Milyen nyugtalanok vagytok – nevetett Liam.

- Srácok… - kezdte Sophie – A lányok szerelem témában nem bírnak magukkal…

- Ez igaz. – nevetett Nicole.

- Szóval… - sürgettem őket ugyan is én is nagyon kíváncsi voltam már. Niall kezdte a történetet, majd egymást kiegészítve meséltek. Röviden: Niall kajált egy Nando’sban, – mi mást csinált volna – amikor látta, hogy Nicol feláll és otthagyja a mobilját. Igazi úriember módjára Nicole után ment, de már nem látta sehol, ezért visszatért befejezni az ebédjét. Mivel a telefonon nem volt kód, Niall megnézte a twitter nevét, majd a sajátjáról írt neki egy privát üzenetet, hogy nála van a telefon.

- De ha nem követ, akkor nem tudsz privát üzenetet küldeni… - kötött bele Harry.

- De Nicole már követett és csak vissza kellett követnem – mosolygott Niall.

- Nem úgy volt, hogy nem vagy rajongó? – kérdezte Zayn.

- De igen, csak a húgom egyszerűen imád titeket és mivel nem engedem még, hogy twittere legyen 13 évesen ezért nekem kell informálnom őt… - magyarázta meg Nicole.

- Helyes! – bólintott büszkén Louis. Megszólalt a nagytesó énje.

- És ezek után? – kérdezte Danielle.

- Elkezdtünk beszélgetni, és amikor visszakaptam másnap a telefonom Niall meg is hívott ebédre. – mosolygott Nicole.

- És meghódítottam – büszkélkedett Niall.

- Taníts mester! – szólaltam meg mire mindenki elröhögte magát még én is – De tényleg Zayn bele kell húznunk… - néztem rá.

22. rész

Egészen egy bevásárló központig sétáltunk Zaynnel.

- Van kedved mozizni? – kérdeztem, amikor megláttam az óriás plakátokat.

- Mire vetettél szemet?

- Másnaposok 3. Láttad már?

- Nem, de érdekel. – válaszolt Zayn és már nyitotta is nekem az ajtót – Hölgyem.

- Köszönöm! – mosolyogtam és bementem. Elkacskaringóztunk egészen a mozi pénztárig és kértem két jegyet. És mivel Zaynt is úriembernek nevelték ezért újra meg lettem hívva. Nem szeretem ha a srácok úgy fizetnek helyettem, hogy nem járok velük. Nem mintha Harryn és Zaynnen kívül lenne ilyen… Igaz, hogy nem rég ettünk, de a büfében is jól bevásároltunk popcornt, nachost és üditőt. A mozi nagyon jó… lett volna, ha a közepénél nem veszik észre, hogy ki mellett ülök és pár lány nem kezd el dedikálósdit játszani. Nem tudom a srácok, ezt hogy bírják.  Na jó személy szerint csak az zavart, hogy ugye mellettem dumáltak, meg beálltak elém és dölöngélnem kellett, hogy lássak. De szerencsére 10 perc alatt lezavarták a dolgot. Mikor vége lett a filmnek és felkapcsolták a lámpákat Zayn hirtelen nagyon elkezdett sietni. Össze szedtük a szemetünket és már spuriztunk is kifelé. Majd egy kicsit később Zayn újra lelassított.

- Ez mi volt? – kérdeztem.

- Imádom a rajongóinkat, de most nem volt kedvem még fényképeket is csinálni.

- Áááá… Értem.

- Főleg, hogy te is itt vagy és téged nem akarlak feltartani.

- Köszönöm! – mosolyogtam rá – Ennek örömére menjünk haza.

- Rendben.

Mivel a srácok elvitték a kocsikat, mi tömegközlekedéssel mentünk haza. A sulinál lévő megállónál leszálltunk és onnan hazasétáltunk. az idő jól elrepült mert már majdnem besötétedett.

- Köszönöm, hogy haza kísértél! – álltam meg a járdán.

- Nincs mit! A bált illetően…