46. rész

A következő héten éjt nap alá téve az új klipemen dolgoztunk. Én bementem a kreatív csoport első gyűlésére, miután felvettem a számot a stúdióban így rögtön jelezni tudtam, ha valami nem felel meg nekem és segíteni is tudtam a munkát, amit értékeltek. Hál istennek pár óra alatt megegyeztünk az ötletben onnantól pedig ők a megvalósításon agyaltak én meg rohantam Sophiehoz, hogy kitaláljuk a ruhát. Persze hallani sem akart róla, hogy valami gagyi bolti ruhát vegyek föl. Pillanatok alatt leskiccelt nekem három ruhát, amik közül alig tudtam választani. Másnap lejártuk a lábunkat, hogy beszerezzük az anyagokat, majd Sophie mamájának a varrodájában láttunk hozzá a ruha elkészítéséhez. Persze az oroszlán részét a barátnőm csinálta, de segítettem ahol csak tudtam. És végül eljött a forgatás napja, amit nagyon élveztem. Mikor megláttam a már összevágott felvételt alig vártam, hogy megmutathassam a világnak. Nem kellett sokat várnom. Szeptember első hétvégéjén kijött a klipp és ezzel együtt az első albumomat is reklámozni kezdték. Közben elkezdtem a tanulmányaimat az egyetemen, ahol akadtak, akik tiszteltek az eredményeim miatt és voltak, akik irigységből inkább pletykákat terjesztettek, hogy csak Harryvel való ismeretségemnek köszönhetem. Nem tagadom, hogy nélküle most még nem tartanék itt, de előbb utóbb felküzdöttem volna magam. És persze a legtöbbet a rajongóimnak köszönhetek, akik rengetegszer újra és újra megnézték a videómat illetve pár nap alatt szinte az összes jegyet megvásárolták az első koncertjeimre Londonban, amiket az őszi szünetben adtam. Az első albumomról énekeltem dalokat, amit hamarosan szintén a piacra dobtak. Ezek után néhány talk show-ba is meghívtam, majd a karácsonyi szünetig egy kis nyugi következett, mert a nyakamon volt a vizsga időszak. Végül a téli szünet elejére Richard szervezett még néhány fellépést.

45. rész

Másnap, amikor felébredtem üres volt mellettem az ágy és a dupla ajtó zárva volt. Nyújtózkodtam egy nagyot, majd kelletlenül felkeltem, hogy megkeressem a barátomat. Felkaptam a pólóját a földről, hogy ne egy szál bugyiban mászkáljak, majd kidugtam a fejem az ajtón. Nate a kanapén ült pizsamagatyájában, ölében egy laptoppal és komoly arccal fürkészte a képernyőt. Oda lopakodtam mögé és átkaroltam, hogy egy puszit nyomjak a nyakára.

- Jó reggelt!

- Reggelt baby! – fordult felém – még 10 percet kérek és a tiéd vagyok – csókolt meg gyorsan, majd vissza fordult a gép felé – Csináltam kávét, ha kérsz.

- Oké köszi! – egyenesedtem fel és átsétáltam a konyhába. Töltöttem magamnak a gyanúsan sötét színű italból és ahogy belekortyoltam el is fintorodtam. Rettentően keserű volt. Azonnal kinyitottam a hűtőt, de sehol sem találtam tejet pedig szükségem volt arra a kávéra. Gondoltam cukorral felturbózom és csak a hatása kedvéért leerőltetem. Hosszas keresgélés után boldogan kanalaztam a cukrot az italomba, de sajnos nem sokat segített rajta. Kisétáltam kezemben a borzasztó löttyel az előszobába, hogy a táskámból elővegyem a telefonom és megnéztem az e-mailjeimet. Négy levélből csak egy tűnt fontosnak és az is a banktól jött. Valami átutalás a Modest-től. Richard utánajárt a fizetésemnek. Már vissza felé tartottam, amikor megláttam a pénzösszeget a levél alján, mire megtorpantam és kiejtettem a kezemből a bögrémet. Nate azonnal ott termett, hogy megnézze, mi a baj.